Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2010
Mennyire utálom a karácsonyt meg a nyálat ami köré van öntve.
Mégis angyalka formába csomagoltam anyám ajándékát.

Fény menti fákat színez a táj
Most maradj csöndbe, és ne kiabálj

De suttogj a fáknak új muzsikát
Súgd meg hogy mint ég mély havasán

Alszik a tűz most paplan a lég
Békéje kékség szürke vidék

De inkább azt kéne versbe szedni, hogy hánynom kell a gicsstől,
No de mégis élek vele. Megrészegít a nyál, és hánynom kell tőle.

De nem bánom. Remélem te sem.

Fehér ország

Fehér szín vilángol álmaim telén
itt minden fehér
bőr felett és bőr alatt fehér
sejtekig fehér
fehér,
fehér, fehér, fehér
fehér felhő, fehér lég,
fehér szél és fehér ház,
fehér emlős, fehér gaz,
fehér mosoly, fehér gyász,
fehér kavics és fehér tó,
fehér ember, fehér nép és
fehér, fehér, fehér világ.
Szélét hajtod, tépheted szét
a papír lapját gyűröd egyre,
fehér papír, fehér toll
véssed mélyre, vájd jelét hogy:
bömböl mind a veszett elme
itt voltak és vak állatként,
széttéptek sok hulladékot,
így adta fehér füst jelét
nézd a lepkét, láss virágot,
éjjel falán a vakok foltját,
fehér, fehér, fehér
fehér fényből fehér élet
fehér mind ki erre téved
fehér ránc és fehér öröm,
fehér bőr és fehér sejt
Mást mutat ki azt hazudja,
másból nyerte önmagát, hisz:
fehér kinn az égnek háza,
sötétben is fehér mind
ecset nélkül is fehér
mert:
fehér az élet rejtett színe,
jaj,
fehér, fehér, fehér

[ Megjelent: Fehér - Underground Kiadó 2011 ]