
Mielőtt belekezdenék, leszögezem, hogy nem vagyok az egyház elkötelezett híve. Rengeteg dolog van, ami miatt az egyházat alapból elutasítom... (csak kulcsszavakban: hatalom, pénz).
Az előbbi állításommal szemben azonban szerintem Jézus létezett, és nem is volt hülye. Sőt, bölcs ember volt. Azt írták a könyvben, amiről mindannyian hallottunk már, hogy Jézus szerint bűnösök vagyunk. Azt is írták a könyvben, hogy miértünk halt meg Jézus, hogy megváltson minket. Jó stratégia. :)
Jézus elég bölcs volt ahhoz, hogy irányítani tudja az embereket. Nyilván szeretett is minket, úgyhogy nem is hazugság, hogy miértünk élt; így ha valaki miértünk élt, akkor valszeg miértünk is fog meghalni.
A lényeg most jön: ha ráébredek, hogy mindannyian bűnösek vagyunk, akkor elfogadom, a saját bűneimet, és nem lesz olyan nehéz az életemet továbbvinni, hiszen tudom hogy nem vagyok ezzel egyedül. A másik aduász pedig az, hogy Jézus meghalt a bűneinkért, így ha netán nem sikerül az életem, úgy ahogy én szeretném (bűnös maradok), akkor sincs gond, hiszen Jézus megváltott minket.
Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől fogva havaj, dizsi, napfény... hiszen még mindíg ott virít a biliában, hogy
bűnösök vagyunk! bűnös vagy!!! úgyhogy nem hagyjuk ennyiben. Azonban mégis könnyebb úgy felhúzni a mindennapos boxkesztyűt, hogy tudjuk mindezt. Nagyobb kedvem van úgy szembeszálni a bűneimmel, hogy tudom, nem vagyok reménytelen eset, és tudom hogy nincs vesztenivalóm.
Amúgy a "bűn" szó elég általános kifejezés. Néhány példa: ha van egy ember, akit tisztelsz, és becsülsz, és a bűnöd miatt kénytelen vagy neki hazudni; vagy ha megígérsz valakinek valamit, és nem teljesíted, mert mondjuk lusta vagy, vagy félsz valamitől; vagy csak szimplán nem állsz ki azért, amit helyesnek gondolsz az életedben, nem hallgatsz a lelkiismeretedre, és elsétálsz a rossz mellett...
Na szóval ez az a cucc, amiért érdemes felkelni, és izzítani azokat a kesztyűket... :)