Városerdő - Az Aranyszarvas nyomában

Színes fénysávok, villogó, 3D-s képek jelzik:
Ez itt a 21. század.
Hogy kerültem ide? 0. század.
Ez a fényerdő olyan gazos.
És büdös van.
A levelek közül alig látunk ki.
Benzin és kipufogógáz szaga fojtogat.
Statikus szmog.
És sűrű köd.
Madarak szállnak az égen.
A patáim a sárban tapossák
A puha avart.
Márkás cipő van a lábamon.
Kényelmes, egészséges.
Barna vagyok.
A szőröm selymes.
Csörög a telefonom.
A nővérem azt mondja,
Mindjárt itt van.
Még beszélünk, aztán feltűnik a sarkon.
A fényreklám mögül arany haja elvakít.
Csak az agancsát látom.
Együtt vágtatunk a fák között.
Szarva közt minden lehetőség
Egy-egy sikeres út.
Patáink alatt dübörög a föld.
Nem rohanunk sehova.
A szívem a torkomban lüktet.
Felsikít a gitár.
Felsír, és üvölt. Csengő hang.
- Bogi! Csörög a telefonod!
A nővérem olyan mint egy angyal.
De egy elvarázsolt világban él.
A metró csilingel.
Lassan elérjük a folyót.
Óvatosan körbe nézünk:
Nem les ránk semmi veszély?
Lehajolunk kortyolni a friss vízből.
- Ki volt az?
- A barátnőm, tudod akiről meséltem.
Léptek, valaki közeleg! Veszély!
Futásra emelem a lábam.
De nem moccanok.
Puha szőr, büszke szarv.
Szép cipő.
- Szia!
- Szia.
Szerelmes lettem.
Mire feleszméltem, Bogi eltűnt.
Soha többé nem láttam.
Éva lett a feleségem.
Ez itt a 23. század.
A mi autónknak nagy a csomagtere.
Energiagazdaságos, hibrid modell.
És még a gyerekülés is elfér.
Gyakran járunk a folyóhoz.
Patáink néha a vízbe ér.
Nővérem ágas-bogas aranyszarvát
Szólítja a szél.