Mikor tenni kéne
Lustán folyik vérem
Akherón folyója
Felkavarom vizét
Úszok a pokolba
Evezőm lusta agy
Érdes nyelv lesz újra
Kharón én nem vagyok
Megnyugszom a szóba
Levegő a versem
Minden édes szólam
Ajkam tömi sóhaj
Megfulladok nyomban
Átkos kötelesség
Kötelesség, vétség!
Fénylik át az égen
Felkavaró szégyen
Kop-kop! Őrület, jöjj!
Beengedlek téged!
Befogad a vesém
Tőlem nem kell félned!
Most csak lassan csipp-csepp
Csepeg vágott testem
Lassú szürke vér:
Kavarog a lelkem
Ősz szakállam nőtt már
És várnak keselyűk
Mozdulj meg kérlek
Mert végleg elmerülsz
Hová jutok így?
Lesz-e újra vágyam?
Nem kérdem, nem értem,
Tett! Pokolba kívánlak!
/ 2006-os versem ráncfelvarrással újjászületett a sya.hu pályázatára, mely a "kényszer" témában vár pályázatokat /
