Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2011

Mamut


Csak ülök itt a mamut mellett
A hátára tettem a papírt és írok
Nem írok
Tabukat kerülgetek a mamut hátán
És lassan átvetem rajta a lábaim
És elindulunk
Nem megyünk sehová
Csak így ülünk a mamut mellett
A seggünk alatt is mamut van
És írni próbálunk
Nem próbálunk
A másik két, szép, de lány
Vajon mit írhat a Mamutról
Hiszen olyan nagy és nehéz
Nem nehéz
Én róluk írok, és tudom, hogy ők rólam
Az én hátamon hó van
Én vagyok a Mamut
Elindulunk
Nem megyünk sehová
Tűző nap és nyár. Árnyék.
A hó nem olvad.
De olvad.
Lassan a szőröm is forrni kezd
És lassú cseppekben megfagy újra.
A két lány is óriási cseppekben olvad.
Nem olvad.
Lép a mamut, lép a mamut, lép.
Egyre közelebb lép.
Kettőre észreveszi
Nem veszi észre
Hogy a többiek Elefántok.

/ 2011. augusztus 3. /

Kontyba villám


Sms 1

Tágra nyílt cserép a világ.
A fala hűség, megkövesült csigaház.
Illata ezer, de én mindig megtalállak.
Újra s újra szívbe zárlak
Tágra nyitlak, szabadság vagy.

Sms 2

Kibontott hajad sötét égi fátyol.
Szemed a Hold, a Nap rám ragyog.
A felleget én elűzném,
Kontyod villámokkal összefűzném
S ha fázol, hozzád közel ülnék.
Hallgatom.
Hogy dobog benned a feszültség.
Damm-da-damm.
Hallgatom.
Kontyod villámokkal összefűzném.

Sms 3

Félrehúzott ruha ül a bőrödön.
Pólusaid ajaknyi másodpercekre
Nem kapnak levegőt.
De én végre nem fulladok.
Csak ha tenger vagy, mélykék óceán.
És kicsordulsz.

/ 2011. szeptember 12. /

Szappan és víz

Magzatvíz csobog a csapból
A kád markába szorít forrón
Ölembe habos paplan takar
Téged, asszonyom

Kintről hallom hogy reklám
Üvölt anyám tévéjén ez ám
A valódi világ s így ringat el
Téged, asszonyom

A kád széle hideg a bőr nem
Unalmas csak forró s tőlem
Párolog a tejfehér keresve
Téged, asszonyom

Keserve fujj de nyersen ért
Elme bomlik s szépségét
Elhitette és meglopott
Téged, asszonyom

Szappanom fehér és vizes
Mind elfolyott most mi lesz
Törülközőm betakar hát
Téged, asszonyom

Nagy kortyokat nyel a mohó
Nem tehet mást hisz lefolyó
Mindent elvitt de itt hagyott
Téged, asszonyom

Itt csak téged vártak, hát járj
Szerencsével kád széli tánc
Az élet létre téged hívott
Téged, asszonyom