Zöldfülű és újjászületésnap

Slam előtt nem szoktam megosztani a verseim, de most kivételt teszek. Ez még nem hangzott el nyilvánosság előtt. Lehet, hogy kicsit rövid lett.

Zöldfülű és újjászületésnap

Nem egyszerű vers ez, nem izzik mint a fétis
Ha hallasz egy á-t, tegyél hozzá egy g-ét is
Igéket szórjon, akiben van kurázsi
Ha mamám meghal(l) majd azt hiszi asztrál sík

Azt várhatod, hogy ezt is fél vállról vegyem
Berobbant a rakéta, nézd itt egy verem
Fegyverekkel játszom, rabszolga is leszek
Az életembe folyton bal lábbal kelek

Összeesek, gyorsan reinkarnálódok
Újabb néven újabb emberekhez szólok
Homokban leszek Mózessel a zsoltár
Mézes kalács helyett Julcsi lesz az oltár

Csaholnál, hogy más miért nem ért téged
Ha leesik a hamu, betűnként kiéget
Nem értékel majd más, csak az új múlt század
Szívnál egy rút slukkot, de nem leled a szádat

Aszály van, muszáj, hogy öntözzél meg végre
Kapáljanak sorba a mester legények
Regélek, ha végre kifújom a füstöt
Tele telítem ezüsttel ezt az üstöt

Vérvörös az ajkad, hófehér a bőröd.
Szeretetnek szoros, pici, apró bőrönd.
Kifosztanálak. Míg távol vagy, nem lehet.
Bármikor jöhetsz, mert én élni sem merek.

Gomolyognak bennem mérges, furcsa lángok.
Csikar a szívem is, hallod? Mindjárt hányok.
Ámítgat engem folyton az ősök csendje:
Sose voltál pajtás még így nőbe esve.

A mellemben kikeltett aknád karold át,
Akár százszor megírom, amíg várok rád.
Tollam koptatom, mégse fogy az indigó.
Másolatod látod, csak téged hívni jó.

Szerelemből hogyan lehet gomolygó düh?
Hogy lesz az életedből elmúló etűd?
A fiókba gyűröm a türelem gyolcsát
Eldugult a lelkem, hiába van nyolc sáv.

Megnyitnám a csakrád, ha te is akarnád
Alkarba be varnád a szart, a blant kannád
Szex helyett csak olcsó cigót szopsz, talpast rágsz
A nikótól be boltulsz, és egy gét pont vársz

Szesz sztár leszel tán, egy fényes csillag, star wars
Kómában élsz, álmodsz, csak anya-kínra vágysz
Olcsó drogot kapsz, te lotyó, olcsó frászt
Szőke kalászt koldulsz, egy véres lókolbászt

Benned torzul a móka miki, most sok száz
Mocskosan haluszállsz, hát aludt tejet rázz
Pang a pinád mégis, mint a pondrós spájz
A pet shopban is nagyon frankó pornót látsz

Lám elcsórta a szívedet, egy Rambó srác
Édes, romantikát bennem csak néha látsz
De te napokig majd úgyis furcsán jársz
Kilenc hónapig leizzaszt a korház láz

A fűmag a faszból egy színes bibére
A foganat fogadjunk hogy így jött létre
Ha nem került bele egy gólya belébe
A friss hús a fogzást is végül megérte

Mint suliban az újakat, seggen vágták
Majd kiköpte a tüdejét, erre már járt
A drog vitte el, ahogy az most is fogja
Rabul ejti végül minden szín, és forma

Naponta józanul tipegett előre
Két lábon járó is lehet majd belőle
Övé lett újfent a Spanyol viasz világ
Ezt fedezd fel újra, mikor senki se lát

Halált okozhat neki, ezer meg egy szer
Az életed az szent, de próbáld ki egyszer
A vegyszerek sorra oxidálják vérét
Piszkos foltként jelzik értelmének végét

Gyere ide, ez hideg, apa sörét idd meg,
Pattints egy cigit, a nagyok ebben hisznek
Nem bírod, és köhögsz is? Nem baj, úgy a jó.
Füstölögj, és szédülj, ez látod, kurva jó.

Oké, toppon vagyunk, már részeg is voltál.
Keresztvíztől is hánysz, ahogy minden kortárs
Soha többé nem iszol, ezt megfogadtad
Kár hogy a pap csuhád éppen nem volt rajtad.

Stekszeden mit veszel? Így mi lesz a szexxel?
Botanikus leszel, ha sosem veszekszel
A playboy lapját csak csigák rágják egyre
A Marcsit a te kertedben tekerted be

Rendőrök nem köröznek, jóban vagy velük
Örömmel csak söröznek, ez téged lehűt
De az ősök bevisznek az első őrsre
Később majd a nörszök örvendeznek körbe

Ködbérbe foglalták az édes bírságot
Kövérré hizlalt az oxigénes sátor
Bekerültél oda, ahol az elit élt
Bakeliten szólna Chopin a lelkedért

Keményen ellen állsz, de úgy legyél vidám
Hogy a szőnyeg alatt, nem terem weed ám
Drogot szedni nem lehet, csak csokit eszel
De fű alatt majd újra újabb szart veszel

Hulljanak a fogak, ritkuljanak csontok
A sírig úgyis még vagy hét kilót kibontok
Meghalok én érte, szeretem halálig
A síromon majd véres Cannabis virágzik

Színes véren duzzadt életem, elapadt.
Napfénnyel éltet majd, ki lenyes és elad
Íme, a kertész megjelent, vajon mi a vágya?
Ez nem lesz egy újabb drámai mű tárgya

Gyárban bújt ki csírám, ismerős világra
Sokan vagyunk még itt, sose leszek árva
Öt, tüskés levelem öt ujjam helyén nőtt
Minden virágomra kaphatok vagy hét nőt

Duzzad a termés, hisz izzadtam is érte
Hamuvá válhatok, az lesz majd a vége
Fóliával védem minden magom sorsát
Lepipálom majd a híres költők flow-ját

Örökké élek, elfeledni nem lehet
Töri könyvből lopok egy újabb szerepet
Oldalazz el, kérlek, ne ismerj meg engem
Fals boldogságot, az édes szart szerettem.