esti levél a bölcsektől

egy ma esti személyes levelemből idézek...

"elsődleges és legfontosabb tanulság terád nézve is, hogy ha megtaláltál egy állapotot az életedben, ami szép és jó, és jól érzed magad benne, és ekkor belekapaszkodsz, foggal körömmel, rágörcsölsz, hogy nehogy, nehogy elengedd, nehogy eltűnjön, akkor az a szép, és magasztos pillanat már szarrá válik. mert ha már görcsölsz valamin, akkor a szépség már nem élvezhető, a boldogság szabadsága átváltozik a görcsös ragaszkodás rabságává. végül már azt sem tudod, hogy mibe kapaszkodsz ennyire, de te mégis kapaszkodsz. aztán egyszer csak feleszmélsz, mikor már késő, hogy hoppá hova tűnt, ami az imént még a kezeim közt volt. és mikor is tűnt el? mi is volt az pontosan? ezért úgy kell az életben a rossz és jó dolgok között szaladgálni, mint a szélben hajladozó nádszál. egyszer erre, másszor arra.
gondolj bele, az élet folyamatosan változik, ha te belekapaszkodsz egy folyamatosan mozgó gépezetbe, és megpróbálod megállítani, akkor vagy te törsz össze, vagy a gépezet. így hát a legjobb választás, ha együtt mozogsz a géppel. vagy a széllel. :)
légy jó. légy szabad."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

La Vía Láctea y Andrómeda

Sophia a toronyban

Kifújom a füstöt 3.