Kirakós
Furcsa azt felismerni, hogy az emberi lét mennyire be van korlátolva.
Ezekkel az ujjakkal ezeket a szavakat írom.
Ha mégsem ezt tenném, akkor is csak véges számú más dolgot csinálhatnék.
Olvass el egy csomó drámát.
Nézz meg egy csomó filmet.
Mindben ugyanaz van, a sok szerető, unalmas, őrült ember.
Fura hogy ha rohadtul más akarsz lenni, mint ez sok melák, akkor is pont olyanná válsz.
Az élet olyan, mint egy kirakós játék, és az a sok hülye gyerek gumikalapáccsal püföli össze a darabokat...
... és az is milyen szánalmas, hogy mindenki ezt a hülye játékot próbálja megfejteni, és ezer meg egy metaforikus választ talál a kérdések kérdésére.
... és az is milyen szánalmas, hogy mindezt tudják magukról, és mégis csinálják...
Ezekkel az ujjakkal ezeket a szavakat írom.
Ha mégsem ezt tenném, akkor is csak véges számú más dolgot csinálhatnék.
Olvass el egy csomó drámát.
Nézz meg egy csomó filmet.
Mindben ugyanaz van, a sok szerető, unalmas, őrült ember.
Fura hogy ha rohadtul más akarsz lenni, mint ez sok melák, akkor is pont olyanná válsz.
Az élet olyan, mint egy kirakós játék, és az a sok hülye gyerek gumikalapáccsal püföli össze a darabokat...
... és az is milyen szánalmas, hogy mindenki ezt a hülye játékot próbálja megfejteni, és ezer meg egy metaforikus választ talál a kérdések kérdésére.
... és az is milyen szánalmas, hogy mindezt tudják magukról, és mégis csinálják...
mi mást csinálhatnának?
VálaszTörlésna hát ezaz!!!???
VálaszTörlésJózsef Attila: A bűn
VálaszTörlésZord bűnös vagyok, azt hiszem,
de jól érzem magam.
Csak az zavar e semmiben,
mért nincs bűnöm, ha van.
Hogy bűnös vagyok, nem vitás.
De bármit gondolok,
az én bűnöm valami más.
Tán együgyű dolog.
Mint fösvény eltünt aranyát,
e bűnt keresem én;
elhagytam érte egy anyát,
bár szívem nem kemény.
És meg is lelelem egy napon
az erény hősein;
s hogy gyónjak, kávézni hivom
meg ismerőseim.
Elmondom: Öltem. Nem tudom
kit, talán az apám -
elnéztem, amint vére folyt
egy alvadt éjszakán.
Késsel szúrtam. Nem szinezem,
hisz emberek vagyunk
s mint megdöföttek, hirtelen
majd mi is lerogyunk.
Elmondom. S várom (várni kell)
ki fut, hogy dolga van;
megnézem, ki tűnődik el;
ki retteg boldogan.
És észreveszek valakit,
ki szemmel, melegen
jelez, csak ennyit: Vannak itt
s te nem vagy idegen...
Ám lehet, bűnöm gyermekes
és együgyű nagyon.
Akkor a világ kicsi lesz
s én játszani hagyom.
Én istent nem hiszek s ha van,
ne fáradjon velem;
majd én föloldozom magam;
ki él, segít nekem.
Köszi :)
VálaszTörlés