Éjjel

Ébren leszek most is egy jó darabig, mint tegnap, azt hiszem. Mostanában azt érzem, hogy ha alszom, azzal az időmet pazarlom. Helyette azon gondolkodom, hogy mi az, amit a pazarláson kívül tehetek. No és persze, hogy az ehhez szükséges energiát honnan nyerhetem.
Ferenc barátom blogja ismét kiürült. Azon gondolkodtam, hogy nekem is valami ilyet kéne. Nem feltétlenül blog szinten, hanem inkább gondolati síkon. Tabula rasa. Üres lap.
Tudom!
A tavasz egy jó megoldás lenne erre. Akkor mindig valahogy közelebb kerülök a természethez, és így a belső békéhez is. Az időjárás jelentést elnézve azonban még hetekig külső segítség nélkül kell sakkoznom, a már 24 éve állandó társaságommal.
Na most aki igazán figyel, és a szöveget is elolvassa, és nem csak a képeket nézi a színes oldalakon, az még mélyebb betekintést nyerhet Mátéba. Annyira szeretem a sci-fi filmeket, fantasztikus leleményességgel oldják meg a leg nehezebbnek tűnő katonai helyzeteket is, önmagukat is felülmúló taktikai bravúrokkal. Persze a párkapcsolatról van szó, ott mindig jön a csetlés-botlás, a szerencsétlenkedés, és az ostoba szappanopera jelenet. Konkrét példára nincs szükség. A lényeg érthető, de bosszantó.
Most figyelj.
A szívvel nem lehet sakkozni. Mégis mindenki folyton folyvást csak ezt próbálja. Úgy viszont elég nehéz ez a játék, ha az érző szív el sem fér azon a sakktáblán.