Vak ablakon

Nyugalom

Nem maradt több feladat
Ha izgat a tettvágy
Vagy ha tudod még
Mi az unalom
Itt az ideje
Hogy kinézz az ablakon

A kijelző nem ablak
A fotó csak másolat
Miért mindíg csak azt nézed
Ahogy mások alkotnak?

Hol van a tett?
Hol van a szív?
Ami dobban, ha kell
Ami dobban, ha nem
Hallod akkor is
Ha végre így maradsz
Csendben

Tegyél már egy ágat kereszbe
Ha a napfény dübörög 
Ereszd be
Fess a tekintettel
A felhőkre
Meséket

S ha az eső esik
Tártsd ki a szád
A beszédből
Elég lesz

***

Nyugalom

Minden szó a csendben születik
És ha épp nem beszélsz
Az hatás
Szünet
Mikor a szív dobog
Nem lehet mindig minden fent
A lent lesz ami tovább billent

Ne állj meg
Ne fuss
Csak figyelj
Mozdítsd a külső igazságot
A belső zenével

De csitt, mi fény tör át az ablakon
Felfelé nézel, vagy befelé
Ha nem akarsz
Ha nem akarsz látni
Csak érzel
Nem maradsz vakon

De inkább
Csukd be szemed
Nyisd ki szád
A hang a tenger 
Nyelvedben van a vitorlád

Mondóka
Kapaszkodó
Rím faragó
A kicsorbult ceruzád hegyén
Nem lesz ráfaragás

Ereszd ki
Ereszd ki a hangot
Egyszer halk
Máskor túl hangos

Ahogy dobog a szív

De állj! Mi fény tör át
Áttör a falon
Át megannyi vak ablakon

***

Nyugalom 

Tér a testben
Test a térben

Ritmusa van a levegőnek
Ritmusa van benned a vérnek

"Szív dobban
Szív dobban
Kalapács koppan
Tűz lobban"

Mozdul a kéz
A tér óceán
Partmenti
Sziklagerinc
Mozdulat hullám
Tör át
Vagy épp
Nyaldossa a partot
Lábujjad öleli
A szelíd óceán

Szédül a tér
Mint a csillagok
Két dobbánás közt
A csend
Jupiter és Vénusz közt
A Hold
Világit, hogy lásd
Hogy mozdul mi él
És csendes mi holt

Mozdulj
Veled táncolni tudok
Mozdulj
És én veled mozdulok

Tekintetünk csend
A mozdulat hang
Az érintés pillanat
A sóhaj örök

Fiatal vagy és vén
Húsod és böröd
Kincses térkép

Galaxis örvénye
Lassú tánc
Nézz az égre
Nézz a földre
Most vigyázz

"Egy pár lány, két pár lány
fekete-piros-fekete
táncot jár.

A magnó surrog így.
S amit ha visszajátszol?
Koporsó és Megváltó-jászol."