Születésnapodra
/ József Attila után szabadon /
Százöt éves költemény,
rímmel oltott képregény,
csecse
becse:
Önmagam is meglepem,
a szándék számít, szertelen
kaland
maradt
Egy kávéházi szenvedély
töltőtollal írt kemény
szöveg
tömeg.
Lehettem volna rendhagyó,
nem ily türelmes hallgató,
szegény
legény.
De nem lettem, mert eleven
vészmadár ül fülemen
puha
ruha
Tolla csillogó és sötét
Nincsen kenyér, nincs ebéd
a gond
kivont
ellenembe minden szót
idézetet, mély altatót
mesél
elmém:
„Ki nem dolgozik, ne egyék”
Így szól értem szép beszéd
harsog,
sajog
Fejem behúzva piszkosul,
a költő nyelvtant miért tanul
elég
serény
De én népemet nem fogom
sem padban, se hangfalon
taní-
tani!
Százöt éves költemény,
rímmel oltott képregény,
csecse
becse:
Önmagam is meglepem,
a szándék számít, szertelen
kaland
maradt
Egy kávéházi szenvedély
töltőtollal írt kemény
szöveg
tömeg.
Lehettem volna rendhagyó,
nem ily türelmes hallgató,
szegény
legény.
De nem lettem, mert eleven
vészmadár ül fülemen
puha
ruha
Tolla csillogó és sötét
Nincsen kenyér, nincs ebéd
a gond
kivont
ellenembe minden szót
idézetet, mély altatót
mesél
elmém:
„Ki nem dolgozik, ne egyék”
Így szól értem szép beszéd
harsog,
sajog
Fejem behúzva piszkosul,
a költő nyelvtant miért tanul
elég
serény
De én népemet nem fogom
sem padban, se hangfalon
taní-
tani!
Bátor vagy! És van önbizalmad, kicsit irigyellek...
VálaszTörlésGratula a vershez!!!
VálaszTörlésNemsokára a naptárügyében is kereslek, tudom, hogy már épp itt lesz az ideje!
tALIZmán, szívesen jutnék vizuális ingerekhez a blogodon keresztül, lehetséges valahogy "bejutni"?
Megérzésem szerint Aliz szarkasztikus volt. Mivel a bátorságomat és az önbizalmamat dicsérte, nem pedig magát a verset. Vegyes véleményeket kaptam eddig róla, de nem baj. Úgy a jó.
VálaszTörlésKöszönöm a gratulációt. Várom a jelentkezésed, Rita. :) Türelem pedig határtalan. Úgyhogy nincs para.
Így van, szerintem nagy bátorságra vall hozzányúlni egy vershez, pláne egy ilyenhez, pláne egy ilyen íróhoz... Ez olyan, mintha valaki átírná Chopint... Jobb nem lesz, csak rosszabb. Akkor meg minek? Csak magából csinál hülyét...
VálaszTörlésRita! Sajnálom, bocsánat, de csak olyanok kaptak meghívót a bloghoz, akiket ismerek. Ez egy ilyen időszak az életemben, reményeim szerint elmúlik... :(
...és akkor megnyitom újra.
Nekem teccik a merészsége.
VálaszTörlésSemmi baj, Aliz, szólj majd lécci, ha megnyitod. Remélem hamar eltűnik ez a depinek tűnő, nemtommilyen állapotod.
Azaz, jól rátapintottál. :) Köszönöm a megértést!
VálaszTörlésAliz,
VálaszTörlésA véleményed egy merőben konzervatív hozzáállásra utal. Megértelek. Azaz hogy elfogadom azt, ahogy te gondolkodsz a költészetről, de attól még nem osztom.
Aki nem olyan komisz író, mint én vagyok az sosem fogja átlátni hogy a világ milyen könnyű. Attól még hogy tisztelek valakit, nem fogom piedesztálra emelni és golyóálló üveggel körbetekerni. Hanem hagyom hogy had éljen tovább. Amíg teheti, a saját lábán. Az után pedig akárki más nyelvén.
De úgy is felfoghatod, hogy a versem kapocs az én gondolatom (világom) és József Attila között. Nyilván beképzeltnek hangozhat ez a vélemény, mert úgy tűnik hogy egy szinten tartom magam vele. Nem ismerhetsz egy embert, akit csak iskola könyvi mítoszok éltetnek. De mivel ebbe a közösségbe tartozok én is, nem tudom megtenni hogy ne tiszteljem őt, és ne ismerjem el. Sőt! A kedvenc magyar költőm.
Ez viszont nem gátol meg abban, hogy írjak egy olyan verset ami egyértelműen utalás az övére.
Ha egy ükunokád készítene egy olyan képet, mint egyszer régen te, te mit gondolnál róla? Én biztosan örülnék neki, és támogatnám. A kortársai és testvérei is támogatnák, no persze ha nem telt el volna annyi év, hogy érintetlennek tüntetik föl. Nem érintetlen. Ha a te hozzáállásodat követjük, akkor a költészetet nem lehet majd közel hozni az emberekhez. Mindenkinek csak egy rideg szótömeg marad, amiben valaki akar mondani valamit. Én viszont élőként fogom fel a költészetet a nyelvet és ugyanúgy vitatkozom Attilával, mint akármelyik másik barátommal. De még büszke is vagyok rá hogy Ő lehet a vitapartnerem. És nem érdekel ha Ő marad felül. Bár az az igazság, hogy Ő nem is akar nyerni. Mivel egy jó Mester nem legyőzni akarja a fiatalokat, hanem csak taní-tani!
Szerintem Attila forog a sírjában.
VálaszTörlésAz egy dolog, hogy tiszteled őt. Egy másik dolog azonban az alázat, aminek itt sajnos nyoma nincsen. Ugyanis ha volna, nem írnád át a versét. Mert mondjuk ki, nem újat írtál, csak az övének a sablonjába préselted bele a szavaidat, amik nemhogy nem rímelnek, de még nem is mondanak jóformán semmit. Ez másolás. Már megint.
Azt nem mondanám, hogy beképzelt vagy, de hogy vitapartnerednek tekinted őt, az elég meredek. Te nem vagy az ő rokona, sem szellemi társa, ahogy azt sem hiszem, hogy egy oldalon kéne emlegetni a verseiteket, de így jött össze...
Tanítani meg csak azt lehet(ne), aki tanulni akar(na), nem pedig újrahasznosítani.
Nem értek egyet Veled, mégpedig azért nem, mert ez nem újragondolás, hanem plagizálás. Lekoppinthatod Dalit, vagy Picassot, de az csak egy ócska hamisítvány lesz. Az más dolog, hogy megnézel egy festményt és beindul az agyad, továbbgondolod, átrágod és kihánysz valamit annak a hatására. (Én sokszor így dolgozom.) Rá sem lehet ismerni. Szóval persze, az irodalmat meg kell szerettetni az emberekkel, de nem így.
VálaszTörlésNem bántani akartalak, csak kritizálni, elmondani a véleményem. Ismersz már ennyire. Minden kapcsolat alapja az őszinteség. Én meg fogom mondani Neked ezután is, ha valami nem tetszik, mert nem akarom, hogy hülyét csinálj magadból, vagy csak szimplán, hogy gondolkodj. Innentől kezdve, hogy Te ezt hogyan éled meg, az a Te dolgod.
Peace!
Oké. Béke megvan.
VálaszTörlésAttól még nem értek egyet veletek.
Annyiban egyetértek, hogy meg kellett volna jelölnöm hogy kinek a verséhez nyúltam. Ez most megtörtént. De aki ezt magától nem tudja, annak majdnem hogy mindegy is.
VálaszTörlésAjánlom figyelmetekbe a legújabb bejegyzésem, mely Petőfi Sándor: A Költészet című versét jegyzi. Na valahogy úgy fogom fel én is.
Ennek a versnek a legkisebb hibája volt, hogy nem írtad elé a nyilvánvalót.
VálaszTörlés(Petőfi versére hivatkozni pedig hatalmas öngól jelen esetben.)
Az az öngól is hozzáállás kérdése. Javaslom, hogy tekintsd meg a februári Egyetemünk magazin Irodalom (Sör és kedves) rovatának verseit. Olyan műveket írtak át az egyetemisták, amik szintén közbecsben tart a nagyérdemű. Ezek: Ady Endre: Az én menyasszonyom; Szapphó: Édesanyám! nem perdül a rokka...; Pilinszky János: Négysoros; Geothe: Vándor éji dala; Kölcsey Ferenc: Huszt.
VálaszTörlésÚgy tűnik nem volt véletlen, hogy pont ma találtam rá erre az újságra. Amúgy nem sűrűn veszem a kezembe az Egyetemünket.
S ha most azzal jössz, hogy na de ők különb versírók nálam, akkor gondolkodj el azon hogy mire alapozod a véleményed.
Nyilván attól még hogy valami nyomtatásba kerül, nem válik Bibliává. Nekem sem tetszenek különösen Hajós Lothár versei...
Attól, hogy többen is ezt csinálják, még nem lesz kevésbé gáz dolog szerintem. Az alázatról (és valamennyire a tiszteletről) beszélek, nem pedig arról, hogy ki jobb költő. Arról itt sajnos nem volna értelme beszélni...
VálaszTörlés(Arra most ki se térjünk, hogy aki versírással foglalkozik, ne küszködjön nyilvánvalóan óriási helyesírási hiányosságokkal.)
A világ végéig vitatkozhatnánk, ám mind a kettőnket a konok fajtából faragtak. Ezért nem vitatkozom tovább. Köszönöm még egyszer a véleményeket.
VálaszTörlésha már mindenki noszogat
VálaszTörlésátnézném a szótagokat
hol a
hiba
TAlizmán: akkor mindenki plagizál, aki szonettet ír?
VálaszTörlésVagy minden fényképész, aki nem saját gyártású, egyedi filmet használ?
A nagyobb gond (és a keményebb dió) a tartalom.
Szerintem nyilvánvaló, hogy a plágium nem a versformára vonatkozik. Legalábbis nekem nyilvánvaló. Hiszen akkor jóformán minden vers plágium volna, meg minden dal, meg film...
VálaszTörlésNem, az az átírásra vonatkozik, ami pofátlanság szerintem. Függetlenül attól, hogy ki csinálja.
A fényképészes ötlet meg elég nagy képzavar, mert a fotó témájának, tehát lényegében magának a fotónak köze nincs a filmhez, amire megy, ahogy például egy vers sem lesz más attól, hogy másféle papírra írod le. És nem attól lesz eredeti, hogy saját készítésű filmre készül.
Miért, Te talán saját készítésű papírra írsz saját készítésű tintával? Vagy hogyisvanez?
A tartalom... az mindig nagy felelősség. A szótag szám pedig nem teljesen ugyanaz. Inkább a ritmus ami stimmel. Nekem stimmel.
VálaszTörlésA tartalom pedig az első három versszakban van elvetve. A többi már csak én vagyok. Pont arról szó hogy miféle költő... ez őrjítő. Merthogy én nem fogom taní-tani. Persze a kérdőjel az utolsó versszak mögött is lapul.
ciánhobbit
VálaszTörlésHmm-hmm. Ércsük egymást szerintem. És igazad lehet abban, hogy PARA-dox efféle hasonlatokkal magyarázni.
De akkor mit gondolsz a Márai-féle Halotti beszédről?
Vagy a posztmodern költészetről úgy általában? ("egy vers sem lesz más attól, hogy másféle papírra írod le" a posztmodern költészet valahol éppen ennek az ellenkezőjéről szól)
Vagy azokról a regényekről, amelyeknek egyetlen sorát sem a szerző írta, csupán összeollózta a gondolatokat.
Az is plágium?
Megfelelő mértéktartással bármit meg lehet csinálni. De az innen még hiányzik.
Jó tanács: A szerző SOHA NE MENTEGETŐZZŐN, ne magyarázza a bizonyítványt, pláne ne azzal, hogy "nekem stimmel".
A magyar nyelv él. Vannak benne betűk, szavak, szófordulatok és mondatok. Mindenki plagizál, aki egy szót is kiejt a száján. Hogy merészeled a sajátodnak mondani azt, amit kihánytál magadból?
VálaszTörlésA mentegetőzés valóban kerülendő, minden művészeti stílusban. Az "elnézést hogy élek" sosem jó stratégia. Még a végén tényleg mellőzötté válik az ember. Minden esetre engem nem kell félteni. Van önbizalmam, ami csak akkor inog meg ha megtámadják. :D
Félreértés ne essék.
De úgyis fog.
Éppen a mértéktartást hiányolom innét, igen Ferci. Csak én ezt az alázat hiányának tartom jelen esetben.
VálaszTörlésNem olvastam még összeollózott regényeket, ahogy a posztmodern irodalom sem érdekel még. De lehet, hogy barátságot kötök majd velük.