valaki jár a föld hegyén

valaki jár a föld hegyén
ki zengi-zúgja hajnalod
csak az nem fél kit a kemény
szikla tűzben edzve méltatott

én félek még de kemény kezem
e húsos csontos hatalom
eltakarja láng szemem
nem láthatod ki vagyok

valaki jár a föld hegyén
azt sugallja zuhanok
de szárnyalok mint sas az égen
társaim a csillagok

ha te mégis földre vetsz
markom porral telik meg
és amint te fölnevetsz
arcod könnyel telik meg

valaki jár a föld hegyén
mondják úr minden hangszeren
mondják talán rocker ő
mondják maga a félelem

Kányádi Sándor - Valaki jár a fák hegyén c. versét gondoltam újra a Rock Slam Poetry Rock (Erő) témájára.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

La Vía Láctea y Andrómeda

Sophia a toronyban

Kifújom a füstöt 3.