Söralátét versek

Az égi tehén mítosza

Sör mentette meg a Földet! Hogy lehet?
Az égi tehén-mítosz meséli el neked:
"Hé te Ré! Napisten! Lám, megvénültél!
Csontod ezüst! Lábad, karod arany ér!
Nőt csak nézel, tagodba nem jut vér!"
Így röhög az ember, vajon meddig él?
Nem soká, hisz Hathor, a haragos tehén
Bosszúra készül, és így buzdítja Ré:
"Lányom! Véres oroszlán légy, ne tehén!
Ember épen ne maradjon eme földtekén!"

Ré megszánja gyermekeit, és megbocsát.
Visszahívni nem tudja már az oroszlánt:
"Hétezer korsó árpát, rabnők! Hozzatok!
Almával keverve azt a tehén inni fog!"
Hathor, a szörny hajnalban mikor odaért,
Elvakulva mind felitta a kiöntött vért.
Tántorogva dühe elszáll, és csak vedel:
"Melyikőtök isten? S melyik gazember?"
Nem tudta, kit kell ölni, így ez a világ
Tovább él, éljen a Sör! Igyunk cimborák!

Borsodi söralátét vers

Csaplárosné! Sört ide, de izibe!
Íze mindegy, az a lényeg, iszik-e?
Kesernyéset, édes Búzát, Borsodit!
Engemet csak az a szép zöld boldogít.
Mint a szeme, úgy csillog az üveg is.
Boldog vagyok, ha a korsó üres is.
Újra tölti, édes asszony, ihatom?
Mint mosolya, úgy csúszik a torkomon.
Friss Borostyán, mint a Bivaly kezemen
Csattan fenék, és a pofont szeretem.