Pillanatkép

"Mit málló kőre nem bizol:

mintázd meg levegőből.

Van néha olyan pillanat

mely kilóg az időből," / W.S. /

elsődleges és legfontosabb tanulság terád nézve is,

hogy ha megtaláltál egy állapotot az életedben,

ami szép és jó, és jól érzed magad benne,

és ekkor belekapaszkodsz, foggal körömmel, rágörcsölsz,

hogy nehogy, nehogy elengedd, nehogy eltűnjön,

akkor az a szép, és magasztos pillanat már szarrá válik.

Mintha paprazzi volnék

Engem úgy kezelnek a hírek

Magam volnék az aktuál poén

Engem úgy kerül el az ihlet

Hogyha másról is kell írnom

Mint a pillanat száz lába

Lábuk közé baszom

A petefészkük várja

Hogy ne csak ágból fonjam

Szerelmi fészkük vásznát

de ha már görcsölsz valamin, akkor a szépség már nem élvezhető,

a boldogság szabadsága átváltozik a görcsös ragaszkodás rabságává.

végül már azt sem tudod, hogy mibe kapaszkodsz ennyire, de te mégis...

aztán egyszer csak feleszmélsz, mikor már késő,

Mintha paprazzi volnék

Pénzel, sokkal elégítsem?

Adjak enni az éhes szájnak,

Lelküket szegényen hagyjam?

Rajtam a felelősség szárad

Ne csak listám gazdagítsam

Még egy büdös kép a járdán

Csak engem boldogíthat

hoppá! hova tűnt, ami az imént még a kezeim közt volt?

és mikor is tűnt el? mi is volt az pontosan?

...

ezért úgy kell az életben a rossz és jó dolgok között szaladgálni,

mint a szélben hajladozó nádszál. egyszer erre, másszor arra.

Mintha paprazzi volnék

Még egy kép a kockán,

A tekercs túlcsordulhat

De nem ecsettel festek

Ütvefúró pennám

Éles, vas karmával

Vésem mandalámat

gondolj bele, az élet folyamatosan változik,

ha te belekapaszkodsz egy folyamatosan mozgó gépezetbe,

és megpróbálod megállítani,

akkor vagy te törsz össze, vagy a gép.

így hát a legjobb választás, ha együtt mozogsz vele.

légy jó. légy szabad

Hogyha paprazzi volnék

...

Viszlát gondolat!