Folyó

Higgadt vagyok, óceánba betorkolló nagy folyó.
Fölöttem áll a híd, és én csak mosom pillérit.
Hogy ítéli meg a strukturált kő természetem fodrait?
Ne bízz bennem, hideg télen a felszínem megfagyott.
Mély alapod a jég alatt percről percre elhagyom.
De ott vagyok és újra, újra körülveszlek hangtalan.

Nem akarok semmit, fölötted a nap ragyog -
Ha akarod, hogy ha nem, lassan vissza olvadok.
Nem léphet kétszer ember újra, újra énbelém.
Úgy változok, mint az éjjel, Hold ragyog a Nap helyén.
Szomjad oltom, lehűtelek, táplálom a partjaid.
Annak vagyok megbízható, aki ismer, bennem hisz.

Halaimmal csókolózhat, éhes száj, hogy ha kifog?
Nem kérek, nem ámítok, csupasz vagyok, nincs titok.
Szétzilállak, elszédítlek? Ne ess szét, ne zúgj belém.
Milyen jogon kérhetném, hogy add fel magad, légy enyém?
Tartsd meg magad, hív a két part, legyél áldott vándorút!
Nem robbantok, nem folytatok köveiddel háborút.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

La Vía Láctea y Andrómeda

Sophia a toronyban

Kifújom a füstöt 3.